A budapesti rövidcsőrű galamb fajtaleírása

Származási hely:

Magyarország, Budapest.

Összbenyomás:

Kicsi, kecses, nyúlánk, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű, élénk vérmérsékletű, meredek testtartású, ujjhegyein álló galamb.

Fajtajegyek:

Fej:            Széles. A fejtető szélességi és hosszúsági mérete azonos, hátulsó része keskenyebb és magasan kiemelkedik. A szemboltok párhuzamosak, ugyancsak kiemelkedők, a fejtető középen bemélyedt. A homlok meredek, de a fejtető hátulsó, kiemelkedő részénél alacsonyabb. A fejtető előre lejt. A tarkó meredek.

Szem:         A szemek nagyok, előredomborodók. A szivárványhártya szemcsés rajzolatú, szürkéskék, a szívhátúaké feketéskék. A pupilla nagy. A szembőr sima, feszes, hártyaszerű, a szemboltra terjedő, a szemgolyó szivárványhártya körüli részét nem fedi. Színe a sötétcsőrű változatok esetében szilvakék, a világos csőrű változatok esetében citromsárga. A szemrés nagy, nyitott.

Csőr:          Egyenes, bennülő, rövid, de szélességénél hosszabb, vastag, tompa, jól zárt. Az alsó és felső káva hossza azonos. Színe a sötétcsőrű változatok esetében fekete, a világos csőrű változatok esetében viaszszínű. Az orrdudor kicsi, a csőrhöz simuló.

Nyak:         Hosszú, karcsú, enyhén ívelt.

Mell:           Közepesen széles, kissé előredomborodó.

Hát:            Mérsékelten keskenyedő, megnyúlt.

Szárny:       Feszes tartású, nyúlánk, kissé előreálló. Az evezőtollak jól zártak, a farkon fekszenek.

Farok:        Keskeny, jól zárt. A kormánytollak száma: 12

Láb:           Középhosszú, sima. A combok szabadon állnak. A karmok kicsik, színük a csőrével azonos.

Tollazat:      Sűrű, feszes, színe kifejezett, azonos árnyalatú, a nyakon csillogó fényű.

Szín és rajzváltozatok:

      I. Sötétcsőrűek:

a.)    Egyszínű: fekete

b.)    Szalagos szárnyúak: kék (budai kék), kovácsolt-kék, deres

c.)    Rajzos: gólyás fehér farokkal (budapesti díszgólyás)

II. Világos csőrűek:

a.)    Egyszínűek: fekete, fehér, vörös, sárga, májszínű, ezüst

b.)    Szalagos szárnyúak: kék, kovácsolt-kék, fakó, kovácsolt-fakó (pacsirta), sárgafakó, vörösfakó, kékfakó,

c.)    Rajzosak: csapos, szívhátú

A deres feje és nyaka sötétszürke, a nyak zöldes-lilás csillogású. A szárnypajzs világosszürke, fekete szalagokkal. A has és a combok fehérek, a farok szürke, fekete pánttal. A gólyás alapszíne fehér, az evezőtollak vége elmosódott határú szürkésfekete. A farok fehér.

A csaposak és szívhátúak az egyszínűekkel megegyező alapszínűek. A csaposak 5-7 evezőtolla fehér. A szívhátúak szarkarajzúak, fehér fejjel és a hát fehér. A fehér szín a fejtől hátul a tarkó alá, elöl a nyak közepéig terjed.

Súlyos hibák:

A fej markírozottságának hiánya, keskeny fej, orrosság, kifejezetten lefelé irányuló csőr, hosszú, vékony, hegyes, kampós csőr, rövid láb.

Értékelés sorrendje:

Összbenyomás -fej-szem, szemgyűrű - csőr- alak- állás- láb- nyak-tollszerkezet -szín és rajz.

Gyűrűnagyság: 7 mm.A budapesti rövidcsőrű bírálatának irányelvei

A fej, szem, csőr alakulásának sokfélesége és ezek egymáshoz való viszonyának változatossága a budapesti rövidcsőrűnek arcszerűséget kölcsönöz. Ez az arcszerűség a magyarázata annak, hogy azonos minőségű, így pl. kiváló budapesti rövidcsőrű egyedek lényegesen különbözőek lehetnek, mert szépségük ezeknek az arányválto­zatoknak következtében többféleképpen alakul, így pl. előfordul, hogy teljesen hasonlóan alakult szem vagy csőr az egyik galambon tetszetős, illik ahhoz a galambhoz, míg egy másikon aránytalansága miatt bántóan hat. A szépség elbírálásánál tehát mindenek előtt azt az összhangot, vagy annak hiányát kell tekintetbe venni, amely egyrészt a fej, szem, csőr alakulása és egymás közötti aránya, másrészt a többi testrészek alakulása és egymás közötti aránya, valamint mindezeknek egymáshoz, továbbá az alakhoz és álláshoz való viszonya között fennáll vagy hiányzik. Az összes többi hibákat és hiányosságokat ezeknek a szempontoknak kell alárendelni. Mivel a budapesti rövidcsőrű értékét elsősorban a fej, szem, csőr és a testalkat ala kulása határozza meg, tehát kifejezetten alak galamb, ezért a szín és rajz hibái, így pl. a vöröseknél és sárgáknál enyhén kékes árnyalatú faroktollazat, a gólyásoknál, különösen hímeknél, kissé kékes-szürkén tarkázott nyaktollazat,vagy néhány világos karom, kékeknél sötét árnyalatú szín, stb. - a szívhátúak durva rajzhibáitól elte­kintve - kisebb jelentőségűek és ezek a hibák az egyébként szép és nemes budapesti rövidcsőrű értékét nem befolyásolják lényegesen.

Véleményem szerint még nagyon sok javítani való van rövidcsőrű galambjainkon ahhoz, hogy a tökéletes szépséget elérjük. Sokat vitatottak mostanában a fejjel kapcsolatos kérdések. A fej szélességének megítélésénél egyesek az esetenként a szem­ boltokra terjedő szemgyűrűt is szeretnék figyelembe venni, holott fejtetőnek csak a tollal benőtt felület tekinthető. Márpedig mivel ez így van, legtöbb galambunk feje nem elég széles, mert amint tudjuk, a fej szélességének és hosszúságának azonos méretűnek kell lennie. A másik ezzel kapcsolatos kérdés a szemboltok párhuzamossága. Amint tudott, a szemboltoknak párhuzamosaknak kell lenniök. A teljesen párhu­zamos szemboltú példány pedig ma még a ritkaságok közé tartozik. Már akkor is örülünk, ha 80-90%-os párhuzamosságot érünk el. Ami a szemgyűrűk nagyságát illeti, vannak széles szemgyűrűjű galambok, amelyeknél a szemgyűrű teljesen a szemboltokra terjed, ezek az első pillanatra nagyon előnyös benyomást keltenek, de a fejtető ezeknél majdnem mindig keskeny. Eszményinek az tekinthető, ha a szemboltok kb. fele tollazattal fedett és csak a szemboltok felére terjed a szemgyűrű. A fej markírozottságát tehát ne a szemboltokra terjedő, ezért kiemelkedő szemgyűrű alkossa, hanem a szemboltokra is terjedő tollal fedett fejtető bemélyedése. A tenyész­tés során meg kell találnunk azt a középutat, amelynél a fejtető még elég széles, de a szemek is elég nagyok. Én sokkal előnyösebbnek tartom, ha a szem nagyságát nem a szemgyűrű szélessége adja, hanem a nagy szemgyűrű inkább keskenyebb, mert a szem csak ebben az esetben lehet nyitott, ami azt jelenti, hogy a szemgolyót a szemhéjak sem alul, sem felül nem fedik.

Ami a szem színét illeti, galambjaink nagy részénél az írisz túl világos és nem szemcsézett. A fajtaleírás szürkéskék, szemcsézett írisz színt ír elő, ez azonban még nagyon sok galambunknál hiányzik. Az én ízlésem szerint minél kékebb a szem, an­nál szebb. A csőrrel kapcsolatban manapság ritkaságnak számít, ha a két csőrkáva azonos hosszúságú. Galambjaink általában kampós csőrűek, ami azt jelenti, hogy a felső káva kampószerűen ráborul az alsó kávára. Ez ma már annyira általános, hogy az újabb tenyésztők ezt figyelembe sem veszik. A legjobb csőrű példányok - régen gyakrabban, de még ma is - a szívhátúak között fordulnak elő. Véleményem szerint ilyen szívhátú egyedek lehetnek alkalmasak az egyszínűek csőralakulásának javítá­sára. Mindaz, amit eddig leírtam - sok év tapasztalata alapján mondhatom - elérhető. Természetesen kérdéses, hogy egy emberöltő elegendő-e mindezek megvalósításához.

Meg kell még említenem egy nagyon gyakori hibát, a tarkó alakulását. A fekete csőrű változatoknál és az egyszínű fehéreknél a tarkó általában a standard előírásainak megfelelően meredek. A többi egyszínűeknél azonban a meredek tarkó ma még ritkaságnak számít. Ezalatt azt értem, hogy bár a fej hátulsó pontja kiemelkedik, de ettől kezdve a tarkó vonala nem egyenes, hanem könyökcsőszerűen ívelt. Ez is egy olyan hiba, amit a tenyésztés során figyelembe kellene venni.

A legutóbbi évtizedekben sokat fejlődtek állományaink alak és állás tekintetében. Egyre több az elegáns, 45"-os szögnek megfelelő testtartású, ennek következtében szabad combokat mutató példány. A fejlődés ellenére azonban alak és állás vonatko­zásában is van tennivalónk, mert állományaink legalább felénél még ezek a tulajdonságok is hiányzanak. Sok tenyésztő szeretne a fej, szem, csőr, alak és állás mellett szép színű egyedeket is tenyészteni. Amint ismeretes, a tollazat színének kifejezettnek, teltnek és az egész test felületén egyöntetűnek kell lennie. A színnel kapcsolatos hibák főleg a vöröseknél, valamivel ritkábban a sárgáknál fordulnak elő. Leggyakrabban a faroktollak színe kifogásolható. A jelenleg előforduló szép színű vörösek általában más színűektől származnak, ezért ezt a tulajdonságukat nem örökítik megbíz­hatóan. Tehát ez a magyarázata annak, hogyha a jó színű példányt hibás színűvel párosítjuk, az utódok inkább a hibás színt fogják örökölni. A szép színt csak az a te­nyésztő érhetné el tartósan, aki több pár vörössel tenyésztene, eközben csak a kifogástalan színű utódokat tartaná meg. Így a kívánt cél 4-5 év alatt elérhetőnek látszik. Kérdés azonban, hogy ezalatt hogyan alakulnának a többi követelmények. Amennyire ez egyáltalán lehetséges, kerülni kell a szoros beltenyésztést, mert ennek káros következményei többek között a csökkent életképesség és a laza tollazat. Tekintettel arra, hogy megfelelő minőségű, teljesen idegen vérvonalból származó tenyészállatok beszerzése jelenleg gyakorlatilag sajnos már lehetetlen, legcélszerűbb az erre alkal­masnak látszó egyszínű példányokat egyszínű fehérekkel párosítani és az így kapott tarka utódokat - mint felfrissített vérű egyedeket - felhasználni a további tenyésztés során. Természetesen egy ilyen művelethez nem szabad sajnálni a legszebb fehéret és a legszebb más színűt igénybe venni. Az ilyen párosításból származó tarka utódok bizonyítékai annak - már ami vitalitásukat, tollazatúkat illeti - hogy nem a budapesti rövidcsőrű standard követelmények betartásának szükségszerű következménye az életképesség bizonyos csökkenése, hanem a fajtaleírásnak megfelelő legszebb galambok is lehetnek kifogástalan erőállapotú és feszes, tömött tollazatú példányok.

Dr. Szécsényi István

Ceglédi rövidcsőrű szívhátú keringő

Származási hely: Magyarország. Cegléd.

Testfelépítés, testtartás: Közepesnél kisebb testű. 20 - 30 cm hosszú, és 17- 18 cm magas. Szilárd testfelépítésű, kecses tartású galamb.

Fej: Szélesség- és hosszméretei majdnem azonosak. Homloka telt, magas, széles. A fejtető kissé bemélyedt. a tarkó enyhén sarkos.

Szem, szembőr: Szeme közepes nagyságú, nyi­tott, kissé dülledt. Színe sötét (bükkönyszem]. A szembőr közepes szélességű, kerek, finom szövetű, kétsoros, redőzött. Színe sárga.

Csőr: Kissé lefelé irányuló, rövid, vastag, kúp alakú, világos szaruszínű, zárt. hossza 8- 10 mm . Az orrdudorok kicsik, fehéren porozottak.

Nyak: Függőleges tartású. arányosan elvékonyodó. A toroktájék kimetszett

Mell: Széles, enyhén előre domborodó.

Hát: Kissé boltozott, a farok felé lejt.

Szárnyak: Testhez állók, a kormánytollakon nyugszanak, de azok végét nem érik el és nem kereszteződnek.

Farok: zárt, rövid, a hát vonalát követi, az evezőtollakon kissé túlér. A kormánytollak száma: 12.

Lábak: Közepes hosszúságúak, széles mellközből nőttek, tollatlanok. Színük piros, a karmok világos szaruszínűek.

Tollazat: Feszes, tömött, fényes.

Rajz: Csak szívhátú rajzzal fordul elő, a hát fehér, az előke hossza 5- 8 cm . kerek záródású. A fejen az orrdudortól a fejtető közepéig érő színes folt (hód) rajz helyezkedik el. A szembőr és a homlokfolt között mindkét oldalon keskeny fehér tollmező húzódik.

Színváltozatok: Minden szinváltozat elfogadott.

Enyhe hibák: Élénk vérmérséklet hiánya, faroktámasztó tollak tarkasága, fejtető közepén túlérő homlokfolt, kisebb rajzhibák.

Súlyos hibák: Alacsony, vagy magas állás. Laza, fénytelen tollazat. Keskeny fej, kis fej, szilvafej, a fej hátsó részén a kiemelkedés hiánya. 'Kicsi, mélyen ülő szem, hosszú, vékony, kampós, jelzett csőr. Nagy, rücskös orrdudorok, ívelt nyak. Keskeny mell, nyitott hát, lógó szárnyak, a kormánytollakon túlérő evezőtollak, felfelé irányuló, hosszú, legyezőszerű farok. Tollas láb. Sötét karmok. Nyitott mellrajz, a szívhát tarkasága, durva rajzhibák.

Gyűrűméret: 7 mm , IV.