A budapesti rövidcsőrű galamb bírálatáról

A Galamb- és kisállat magazin 2016. januári számában a budapesti rövidcsőrű galamb fajtaleírásának közlése mellett megjelentettük Dr. Szécsényi István örökérvényű írását a fajta bírálatának irányelveiről.

Az elméletet szeretnénk a gyakorlattal is összehangolni, ezért Király István sok évtizedes tapasztalattal rendelkező bíráló és Dr.Czeglédy Pál, mint régi tenyésztő és gyakorlattal rendelkező szakíró, úgy döntöttünk, hogy az irányelveket kiegészítjük és összehangoljuk a ma használatos bírálati rendszerrel és gyakorlattal.

Nagyon felelősségteljes tevékenységnek tekintjük galambjaink bírálatát, melyért jó szót ritkán kaptak, akik ezt a feladatot vállalják. Gyakran találkoztunk a ketrecek előtt indulatos hangoskodókkal, főleg akkor, ha a „terítékre került” galamb gazdája és bírálója nem volt jelen. Sokan úgy gondolják, hogy az növeli a tenyésztői tekintélyüket, ha minél több olyan kívánalmat tudnak felfedezni a kiállított galambokon, mely a bírálati lapon nem szerepel, hangsúlyozzuk, nem hibát, hanem kívánalmat. Kívánalmat pedig bőven lehet találni! A Fajtaleírásban leírt meghatározott tulajdonságok hiánya már kívánalmat jelent. A budapesti rövidcsőrű galambnál a fej – szem – csőr vonatkozásában például 42 db. tulajdonságot határoznak meg. A kívánalmak mellett vannak minden galambfajtára jellemző, általánosan elfogadott hibák, valamint a Fajtaleírásban szereplő súlyos hibák, budapesti rövidcsőrű galamb esetében 10 db. Nehezíti a bírálók helyzetét, hogy a 90 és 97 pont között mindössze 8 pont áll rendelkezésükre a Fajtaleírásnak megfelelő galambok értékelésére és a helyes minőségi sorrend felállítására. Az előbb leírtak figyelembe vételével egyértelmű, hogy csak kompromisszumokkal élve lehet galambjainkat minősíteni és ezt a tényt a tenyésztőknek is tudomásul kell venniük. Ne kívánják a bírálótól, hogy a galamb minden kívánalmát felsorolva olyan pontszámot írjon a bírálólapra, melyet nem tesz lehetővé a bírálati szabályzat, ugyanis minden kívánalom megjelölése mínusz 1 pont levonást jelent. Jogos azonban a tenyésztőknek az az elvárása, hogy a Fajtaleírásban felsorolt minden hiba után 3 pontlevonásával büntessenek.

Ezen bevezető után rátérnénk a bírálat gyakorlati levezetésére vonatkozó javaslatainkra: azt tartjuk célszerűnek, hogy a bírálók első lépcsőben többször tekintsék át a ketrecek sorában lévő galambokat, keressék meg a legjobb, legszebb benyomást keltő galambokat, melyek leginkább megközelítik a fajta ideálrajzát, esélyük van arra, hogy kiváló minősítést kapjanak. Régebben a budapesti rövidcsőrű galambok között választóvonal volt a fej – szem – csőr , valamint az alak – állás szempontjából ideális galambok között. Manapság ez a különbözőség csökkent. Nem látni extra fejű, rövid lábú egyedeket – kikoptak a tenyészetekből. Elegáns, mutatós galambjaink feje sokkal szebb lett, bár az extra tulajdonságok itt is csak ritkán fordulnak elő. Az előbb jelzett átalakulás óta mi azt tartjuk helyesnek, ha a budapesti rövidcsőrű galamb karakteréről beszélünk, ami magába foglalja a régi értelemben vett alak – állás – fej - szem – csőr kategóriákat. A ma érvényes fajtaleírást tekintve a galambok karakterében benne van mindaz, amit a Fajtaleírás „összbenyomás” címen ír le, továbbá ide soroljuk, mint meghatározó tulajdonságokat, a fej – szem – csőr kategóriában leírtakat. Nagyon lényegesnek tartjuk a galambok vérmérsékletét. Gyakran nagyon nehéz volt a ketrecbe helyezett galambok alakját –állását elbírálni, a galambok nem mutatták magukat, a ketrec sarkába húzódtak, a farkuk gyakran magasabban volt, mint a fejük. Manapság a galambok többsége „mutatja” magát, vannak példányok, amelyek, ha a látogató megáll a ketrecük előtt, pillanatok alatt „parádéznak”. Ez nem ketrec-dressszúra, hanem genetika kérdése. a budapesti rövidcsőrű galamb örökletes, meghatározó tulajdonsága.

Az ideálképpel való összehasonlítással kapcsolatban megjegyezzük, hogy 2015-ben nem sikerült az előző ideálképnél jobban megrajzolni galambfajtánkat. Több kísérletezéssel, sem sikerült megfelelő vastagságú, a Fajtaleírásnak megfelelő / úgynevezett „babcsőrt”/ csőrt kialakítani az ideálrajzon. Megnehezíti az összehasonlítást, hogy az ideálkép egy dimenzióban mutatja a galamb fejét, úgy, ahogy ezt a galambbon soha senki nem látja, ráadásul a galambfajta extra tulajdonságát, a fej markírozottságát nem lehet érzékelni. A tenyésztők között gyakran vita tárgya a fej markírozottságának és a galamb homlokának az összhangja, ugyanis minél alacsonyabb a homlok, annál markírozottabbnak tűnik a fej, vannak tenyésztők, akiknek az „üres” homlokú galamb tetszik. Ezzel szemben fel kell hívnunk a bírálók figyelmét, hogy a Fajtaleírás ma is és hatvan évvel ezelőtt is magas homlokot írt elő. Ezt kell megkövetelni!  Javasoljuk a bírálóknak, hogy hívják segítségül a fajta régóta közismert fejtanulmányát, melyen érzékelhető a markírozottság és a csőr is jól megrajzolt.

A bírálat következő lépése a galambok kézbevételével történik. Az egyes galamboknál először az előnyös tulajdonságokat kell számba venni, fel kell jegyezni az olyan tulajdonságokat, esetleg extrákat, melyek a tenyésztés aktuális színvonalán még csak kevés galambnál jelennek meg, vagy pedig tenyésztési célt képeznek. Ehhez a bírálónak nem elég ismerni a Fajtaleírást, tudni kell a tenyésztés problémáiról, ismerni kell az elképzeléseket. Napjainkban előnyként kell felsorolni a következőket: kicsi test, rövid szárny és farok, szabályos bent ülő csőr, nyitott szem, kék írisz és intenzív színek.

A következő lépésben a bírálónak a hibákat kell megkeresni. Először a minden galambfajtára érvényes általános érvényű hibákat / torz képződmények, görbe mellcsont stb. /, majd azokat, amelyeket a Fajtaleírás súlyos hibaként tüntet fel. Ezek felett nem szabad szemet hunyni, a pontlevonást végre kell hajtani. Meg kell számolni a galambok elsőrendű evezőtollait és kormánytollakat. Bár az utóbbi időben egy darab tollnak a hiánya nem jelent kizárást, a hiányosságot kívánalom szinten minden esetben 1 -1 pontlevonással büntetni kell.

Az eddigiek a bírálat jól körülszabályozott részét jelentik, melyet nem nehéz jól elvégezni. a legtöbb vitát a kívánalmak meghatározása váltja ki, mivel minden jól körülírt tulajdonság hiánya kívánalmat jelenthet, előfordulhat, hogy 20 -30 ilyen hiányosságot is felfedezhetnénk. Vaskalapos szigor esetén pillanatok alatt be lehet bizonyítani egy galambról, hogy össz -pontszáma alapján nem felel meg a fajta követelményeinek. Úgy gondoljuk, nem segítené a fajta tenyésztését, ha a sok kívánalom miatt leminősítenének galambokat. Azt tartjuk helyesnek, ha a „nem megfelelő”  minősítést, csak több deklarált hiba előfordulása esetén alkalmaznák a bírálat során. Mindezek után azt javasoljuk a bírálóknak, hogy a bírálat eme lépcsőjéhez érkezve, az előzőleg megmaradt pontlevonási lehetőségeket a kiállított galambok helyes minősítési sorrendjének kialakítására használják fel 1 -2 -3 kívánalmat feltüntetve. Mindig olyan kívánalmakat tüntessenek fel, melyek lényegesen befolyásolják a galambok szépségét. A leglényegesebb a fej markírozottságának kifogásolhatósága, de ide sorolhatók mindazoknak a tulajdonságoknak a hiányai, melyeket az előnyöknél felsoroltunk. Nem lehet előírni, hogy hány kívánalom miatt vonjanak le pontokat, de fontosnak tartjuk, hogy a pontok száma a galambok minőségét szemmel láthatólag érzékeltesse.

Visszaolvasva az eddig leírtakat, úgy gondoljuk, a bírálók eddig is hasonló kottából dolgoztak, de mégsem láttunk munkájukban következetességet. Különösen feltűnő ez akkor, ha egy kiállításon ugyanazt a fajtát több személy bírálta /Klubkiállítás 2016./. Feltűnő különbségek voltak a kívánalmak feltűntetése terén, más – más kívánalmakat tartottak fontosnak az általuk bírált galambokkal szemben.

 Írásunkat a tenyésztők figyelmébe is ajánljuk, jó lenne, ha elgondolkodnának a leírtakon és a bírálat szellemének megfelelően a jót és nem a hibákat keresnék, tudomásul vennék, hogy nem csak a kiváló, de a jó minősítésű galamb is lehet szép, lehet benne gyönyörködni, tenyészanyagként pedig  egészen kiváló lehet!

                                                          Dr.Czeglédy Pál szakelőadó és Király István bíráló