Ceglédi rövidcsőrű szívhátú keringő
Magyarországon nagyon sokféle alakú, rajzolatú és színű galambfajtával találkozhatunk. Vannak városokhoz kötődő és elnevezésű galambok pl.: Komáromi, Egri, Szegedi, Szolnoki keringő stb. Nevükben a kitenyésztés helyét a város és környékének nevét rögzítik. Cegléden és környékén is kialakult egy szép rajzolatú (szívhátú), közepes testalkatú igen tetszetős, rövid tömött csőrű fajta.
Idős tenyésztők elmondása alapján már a háború előtt az 1920-30-as években is voltak igen tetszetős példányok. Szép tetszetős rajzolata, kecses tartása és jó szállás modora miatt egyre többen tartották Cegléden, Nagykőrösön és környékén.
Szabályos szívhátú rajzolattal, a nyakon kerek előkével, a fejen csőrtőből induló szabályos homlok folttal (hód), arányosan rövid lábakkal. A két város rivalizált egymással és ki-ki a saját elképzelése, ízlése szerint tenyésztette. Nagykőrösön és környékén a kerekebb fejformára, szabályos rajzra, teltszínekre törekedtek a tenyésztés folyamán. Míg Cegléden előnyben részesült a sarkosabb fejforma, emelt „magas” homlok, kissé kiemelkedő „markírorott” tarkó, kisebb testalkat, rövidebb kormánytollak. A tenyésztés ilyesformán két irányba történt.
A két város és környékén élő tenyésztők egymás között cserélték a galambokat. Természetesen „jó” pénzért!
Az 1960-70-es évek környékén a két tenyésztési irányzatból alakult ki a mai ideális rajzú és típusú galamb. Nagy szerep jutott a ceglédi tenyésztők közül Abonyi Kálmán, Magyar Antal, Máté László, Szenczi Mihály, Heccendorfer István, Király István és még nagyon sok galamb szerető és tartó társunknak. Nagykőrösiek közül a Fülöp fivérek, Pozsár fivérek, Zagyi Ferenc, Czira Ferenc, Horváth István tenyésztő társak jártak az élen. Felsorolásból a nevek közül sokan kimaradtak, hiszen e két városban - túlzás nélkül mondom és állítom - száznál több kedvelője volt e szép galambnak. A kimaradtaktól elnézést kérek! A galambok szabadon szálltak, röpködtek, „falkáztak”, de nem versenyszerűen. Közös cél az ideális, akkor még „csak” szíves galamb tenyésztése sikeresen befejeződött.
Jómagam e cikk írója az 1950-es évek közepe óta tartok galambokat. Kezdettől fogva e szép és nemes galamb tartásával és röptetésével foglalkozom. A fent említett tenyésztő társaktól kaptam néhány fiatalt. Nagyon megszerettem és törekedtem az általuk elmondott ideális alak és fejforma tökéletesítésére. Az 1960-as években hoztak Ceglédre néhány budapesti rövidcsőrű szívhátú galambot, Dr. Széchenyi István és Pintér Sándor állományából. E galambok egy része hozzám került. Megláttam a lehetőséget a szépen markítozott fej, nyitott szem és kétsoros szemgyűrű megvalósítására. Az álmom kissé lassan és nehézkesen, de megvalósult, mely a többség tetszését elnyerte. Eljött az ideje galambjainkat kiállításokon is bemutatni.
Az 1970-es évek elején Abonyi Kálmán akkori egyesületi elnökünk vezetésével és szervezésével rendeztük első kiállításainkat. Nagyon nagy érdeklődés és parázs viták után körvonalazódott az ideális, akkor már „ceglédi szívhátúként” emlegetett galamb véglegesnek tűnő leírása. Későbbiekben bemutattuk az országos kiállításokon szép ceglédi szívhátú galambjainkat. Máté László egyesületi elnök meghívta Ceglédre az országos szövetség vezetőit és a minősítő bizottság tagjait. Több állományt közösen megtekintettünk, elérkezettnek láttuk a fajtaleírás elkésztését. 1980-as év e szép és nemes galamb nagy éve volt. Megszületett a standard és bekerült a fajtaleíró könyvbe. Köszönet érte a szövetség vezetőinek, Máté László egyesületi elnöknek és mind azoknak kik részt vettek, közreműködtek a ceglédi rövidcsőrű szívhátú keringő galamb tenyésztésében, fajtaleírásában. 1988 óta tagjai vagyunk a Rövidcsőrű Galambfajtákat Tenyésztők Klubjának és a Nemzetközi Rövidcsőrű Galambokat Tenyésztők Klubjának (International Kurzen Klub), így minden évben részt veszünk Európa különböző országaiban megrendezett kiállításaikon.
Azóta az országgyűlés 32/2004 (IV.19) OGY határozat alapján nemzeti kincsé nyilvánított védett állatok közé sorolta.
Cegléd, 2008. június 30.
Király István
|